Magyarország a top 20-ban van a légszennyezés miatti halálozások ranglistáján
Évente 6,5 millió ember hal meg a légszennyezéssel összefüggésbe hozható betegségek, például tüdőrák, stroke vagy más szív- és érrendszeri betegségek miatt. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nemrég megjelent
tanulmányából kiderül, hogy Magyarország 100 ezer emberre jutó légszennyezés okozta halálozások számát tekintve benne van a világ 20 legrosszabb ilyen adattal rendelkező országában, konkrétan a 17. helyezett, Csád, Sri Lanka és Szomália előtt.
A WHO módszertana szerint a kéndioxid, a nitrogén-oxidok, a szálló por, és a különféle szilárd tüzelőanyagok (pl. fa, szén) okozta halálozásokat vették be a lista alapján képző halálozások közé, a klímaváltozás vagy az üvegházhatású gázok kimaradtak.
A listán nem abszolút halálozási számok láthatóak, hanem a százezer emberre jutó halálozások száma: Kínában és Indiában többen halnak meg összesen ilyen okból, de arányosan Grúziában halnak meg emiatt a legtöbben. A listán Grúzia mellett sok volt szovjet tagállam, vagy posztszocialista ország szerepel, aminek a környezetszennyező szovjet ipari technológiák állhatnak a hátterében. Az ábra adatai itt érhetőek el.
12 800 ember hal meg évente hazánkban légszennyezés miatt kialakuló betegségben
Az OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezet) nemrég közzétett statisztikája szerint a világon Magyarország foglalja el a második helyezést a légszennyezettség okozta halálozás dobogóján: Kína után hazánkban tulajdonítható legnagyobb arányban a szennyezett levegőnek a szívbetegségek, agyvérzés, tüdőrák vagy hörghurut általi elhalálozás.
A légszennyezés növeli a stroke esélyét
|
|
Bizonyítást nyert, hogy a levegőben keringő finom és ultrafinom részecskék száma szoros összefüggést mutat a kardiovaszkuláris megbetegedések számával és az ezekből, eredő halálozással. A stroke esetében sikerült bebizonyítani, hogy ha magas a 10 mikrométer átmérő alatti szennyező partikulumok (részecskék) koncentrációja a levegőben, akkor a stroke-os halálozások száma emelkedik.
|
Ráadásul a városlakók több mint 80 százaléka él világszerte az egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben – ez pedig a WHO (Egészségügyi Világszervezet) legfrissebb jelentéséből derül ki. Riasztó adatok, de mit tudunk tenni mi magunk légutaink tisztulása érdekében?
Kipufogó gázok, szmog, por, gyárak és környezetszennyezés. Sokan legyintenek, pedig Magyarországon egymillió lakosra vetítve 937,6 halálozás vezethető vissza a légszennyezettségre, ami az európai OECD országok között a legmagasabb szám.
Magyarország földrajzi helyzete kedvezőtlen légszennyezettség szempontjából, mert a Kárpát-medencében gyakran megreked a szennyezett levegő. A légszennyezettséget (a nagyobb méretű szennyező részecskék számát a légkörben) kötelező mérni, és tájékoztatni a lakosságot, ha veszélyes helyzet alakul ki. A kisméretű részecskeszennyezést, Budapesten 12 állomáson mérik, a mért adatok alapján rendelhetik el a tájékoztatást vagy a riasztást.
Több súlyos betegség okozója lehet a szennyezett levegő
A légszennyezettség hazánkban a megengedett 35 nap helyett több mérőállomáson akár 100 napon is eléri évente az egészségügyi határértéket! Ilyenkor az arra érzékenyeknél légzőszervi tünetek jelentkezhetnek, különösen veszélyes ez az állapot a lakosság egyes érzékenyebb csoportjaira, például a gyermekekre, az időskorúakra vagy a krónikus betegekre. Szintén a szennyezett levegő az oka, hogy asztma és krónikus légcsőhurut miatt is többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.
„A légszennyezettség az utóbbi évtizedekben egyre komolyabb problémát okoz, a legrosszabb helyzetben a nagyvárosok vannak. A légutak szűkületével járó krónikus tüdőbetegségek és a tüdőrák kockázata egyértelműen összefügg a 2,5 mikronnál kisebb részecskék okozta légszennyezéssel.
A városi levegőben, a gyermekek fejmagasságában a levegőszennyező részecskék koncentrációja 500 000-szeres a magashegyi levegőhöz képest. Az ősszel és az influenzajárványok idején jelentkező légúti megbetegedések, illetve a légúti allergiák kiváltó oka is szinte mindig a levegő minőségében (vírusok, baktériumok, gombaspórák, belélegzett allergének, dízelkorom, stb.) keresendő.” – hangsúlyozta Dr. Kovács Tibor, tüdőgyógyász főorvos.
Mit tehetünk mi annak érdekében, hogy megóvjuk magunkat a szennyezett levegő hatásaival szemben?
Sok jó tanácsot ismerünk: kerüljük a kinti tartózkodást, és a szellőztetést is a legkevésbé rossz körülmények idejére időzítsük! Elsősorban a víznek, de néhány gyógynövénynek is tisztító hatása van, az ellenálló képesség javításra pedig – többek között – a C-vitamin, a csipkebogyó és a fekete retek lehet még jó választás.
A só tisztító erejét kevesebben ismerik, pedig nyákoldó hatásának köszönhetően az egészségügyi száraz sóterápia is eredményesen tisztítja a légutakat, ezen kívül pedig növeli a szervezet ellenálló képességét. Az egyedülállóan finomra porított, orvosi tisztaságú száraz sószemcséknek fertőtlenítő, nyákoldó, gyulladáscsökkentő hatása van a légutakra. A sóterápia tehát erősíti a szervezet önregeneráló képességét, csökkenti, illetve megszünteti a túlérzékenységet. A felső légutakban tapasztalható a gyógyhatás mellett a 0,2 mikron méretű hatóanyag a hörgőrendszer és a tüdő regenerációjában is segít, mivel az egyedülállóan finomra őrölt hatóanyag a legkisebb hörgőcskéket is eléri, és ott fejti ki jótékony hatását.
Világszerte a negyedik halálok a légszennyezés
A légszennyezettségi probléma ugyan időről-időre előkerül, mégsem vesszük elég komolyan, pedig világszerte a negyedik vezető halálok. Az Európai Környezetvédelmi ügynökség tavaly őszi adatai alapján Magyarországon 12 800 ember hal meg évente légszennyezés következtében kialakuló betegségben. Hazánk levegője még a szomszédos országokkal összehasonlítva is jóval rosszabb, ezzel lehet összefüggésben, hogy Magyarországon másfél-kétszer többen halnak meg kardiopulmonális betegségekben (
szívinfarktus, hörghurut, asztma), vagy tüdőrákban, mint szomszédainknál. Európát tekintve még ennél is szörnyűbb a helyzet: az Európai Bizottság adatai szerint évente 16 ezer ember halálát lehetne megelőzni a károsanyag-kibocsátás csökkentésével.
Mára elfogytak a Föld erőforrásai
Idén augusztus 8-ra esett a túlfogyasztás napja, vagyis mostanra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait. Keddtől már a bolygó tartalékai fogynak - írja az MTI. A Természetvédelmi Világalap (WWF) közleménye szerint
az ezredforduló óta két hónapot rövidült az az idő, amely alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait.
Az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükség, ha mindenki úgy élne, ahogy a magyarországi lakosság, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk, ha azonban a luxemburgi fogyasztási ütem lenne általános, akkor 9,1 Föld sem lenne elég évente.
A Global Footprint Network 2003 óta évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A szervezet adatai szerint azért lehetséges, hogy idén már augusztus 8-ra elhasználta az emberiség a Föld éves erőforrását, mert több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amennyit az óceánok és erdők képesek felszívni, nagyobb léptékben halásznak, valamint gyorsabban irtják az emberek az erdőségeket, mint ahogyan azok újranőhetnének.
A túlfogyasztást előidéző faktorok közül a szén-dioxid-kibocsátás mértéke növekszik a leggyorsabban, mára ez az emberiség ökológiai lábnyomának 60 százalékát teszi ki. Amennyiben az emberek meg akarnak felelni a mintegy kétszáz ország által tavaly decemberben aláírt párizsi klímaegyezményben foglalt céloknak, akkor a "szénlábnyomot" 2050-re fokozatosan nullához közelire kellene csökkenteni.
Ehhez egy olyan új életformát kell kialakítani, amelynek szükségletei igazodnak a Föld erőforrásaihoz
- idézi a közlemény Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját.
Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és igazgatója szerint jó hír azonban, hogy a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett, és gazdaságilag is jövedelmező, hiszen az átfogó haszon messze meghaladja a befektetés mértékét. Véleménye szerint olyan feltörekvő szektorokat kellene fellendíteni, mint a megújuló energiák területe, miközben az éghajlatváltozás káros hatásaihoz köthető kockázatok és a nem megfelelő infrastruktúrából adódó nehézségek kiküszöbölésére sokkal kevesebbet kellene költeni.
Néhány ország már a haladás útjára lépett:
- Costa Rica az ország elektromosságának 97 százalékát megújuló erőforrásokból nyerte az idei év első három hónapjában
- Portugália villamosáram-igényét több napon át 100 százalékban megújuló forrásokból fedezte
- Kína 50 százalékkal csökkentené a lakosok húsfogyasztását, ami számításaik szerint egymilliárd tonnával fogná vissza a kínai állattenyésztési iparág szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra
A túlfogyasztás napjának időpontja 2000-ben még késő szeptemberben volt, az idei augusztus elejéhez képest. Jó hír azonban, hogy ennek a naptári előremozdulásnak a mértéke az elmúlt öt évben kevesebb mint évi egy napra csökkent, míg az 1970-es évek elején még átlagosan évi három nap volt.
A természetvédők határozottan figyelmeztetnek, hogy a források túlhasználata csak egy ideig lehetséges, hiszen a természeti rendszerek egy idő után károsodnak, majd összeomlanak. Ez mutatkozik meg a már most is sok helyen tapasztalható vízhiányban, elsivatagosodásban, talajerózióban, a fajok sorozatos kihalásában és az éghajlatváltozásban is.
Bíróság elé idézhetik Magyarországot a levegő rossz minősége miatt. Viszont az Európai Bizottság nem büntetni szeretne, inkább javulásra vágyik.
Magához hívatta kilenc ország minisztereit a környezetvédelmi uniós biztos kedden, és a lelkükre beszélt, hogy sürgősen csökkenteni kell a légszennyezést, mert napi szinten egy tömegkatasztrófával ér fel, ahány életet követel a rossz minőségű levegő.
Úgy becsülik, hogy évente 400 ezer ember hal meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt Európában. Ennél a számnál pedig nagyságrendekkel több azoknak a napoknak a száma, ahányat betegen töltenek az emberek a légszennyezés miatt.
Nem vagyunk egyedül a pácban
Magyarországot is meghívták a megbeszélésre, de messze nem vagyunk egyedül azok közül az államok közül, ahol kritikus a helyzet. Még csak nem is kelet- és közép-európai problémáról van szó. A 28 tagállamból 23-ban fordul elő, hogy a légszennyezettség szintje meghaladja a levegőminőségi előírásokat, ez 130-nál is több várost érint szerte Európában, írta az Európai Bizottság.
Az előírásokat egy 2008-as uniós irányelv szabta meg. Kedden azokkal az országokkal egyeztettek, ahol olyan régóta nem sikerül leszorítani a szennyezettség mértékét, hogy már a bírósági eljárás küszöbén állnak.
Magyarországon a nitrogén-dioxid és a tíz mikrométer átmérőjűnél kisebb részecskékből álló szálló por (PM10) határérték túllépésekkel van gond.
A nitrogén-dioxid mennyisége egy évben legfeljebb tizennyolc órán keresztül léphetné túl a 200 mikrogramm/köbmétert, a szálló por részecskék tömege 35 napig lehetne magasabb, mint átlagosan 50 mikrogramm köbméterenként. Az ország mindegyik mérőpontján.
Min kellene változtatni?
Csak a budapesti Széna téren 206 órán keresztül túllépte a nitrogén-dioxid tömege a megengedett értéket tavalyelőtt, érzékeltette a problémát Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport tanácsadója. Azért volt ott ennyire rossz a levegő, mert nagy a közúti forgalom, és ehhez hozzájött a Széll Kálmán tér felújítása, ahol olyan dízel hajtású gépeket használtak, amelyeket nem lett volna szabad engedélyezni.
A szennyező anyagok főleg a fűtésből és a közlekedésből keletkeznek, és nemcsak a kormány felelőssége, hogy kevesebbet állítsunk elő belőlük, hanem mindannyiunké. Van egy megfelelő jogi szabályozás, ha betartanánk, enyhülne probléma, de a betartatásukhoz hiányoznak a pénzeszközök, a határidők és a felelősök. Ennél is fontosabb, hogy a lakosságnak kell tisztában lennie azzal, hogy mit tud tenni a szennyezés megelőzésére, magyarázta a szakértő az EUrologusnak. Néhány dolgon változtatni kell:
- ne égessünk gazt, avart a kertben,
- ne égessünk kezelt fát és hulladékot,
- ne égessünk vizes fát és lignitet, barnaszenet,
- ne hekkeljük meg az autónkat úgy, hogy kiiktatjuk belőle a részecskeszűrőt.
„Olyan mélyen kellene rögzülnie ezeknek a köztudatban, mint hogy a piros lámpán nem hajtunk át, vagy ha egy halálfej van egy üvegen, akkor nem iszunk belőle, mert vélhetően mérgező” – mondta Lenkei Péter.
Vannak kisebb kezdeményezések, ahol mindenki kiveheti a részét egy kicsit a munkából. Például a Levegő Munkacsoport honlapján lehet jelenteni a füstölő BKV buszokat. A Budapesti Közlekedési Vállalat már körülbelül 250 buszt szervizelt ezek alapján a bejelentések alapján.
A közlekedés jogi szabályozásán is lenne még tennivaló
Magasabb adókat lehetne kivetni azokra a járművekre, amelyeknek a gyártói csaltak a környezetszennyező anyagok kibocsátásának a mérésével. Az autógyártók is elmélyítették a problémát azzal, hogy a szoftverhamisítás után nem hívták vissza ezeket az autókat, mondta Lenkei Péter. Ezzel átverik a költségvetést, mert kevesebb adót kell fizetni utánuk, de még nagyobb kár az, amit a többlet légszennyezés okoz.
Már dolgoznak egy új rendeleten, amely betiltaná az alacsony fűtőértékű és magas kéntartalmú szén lakossági értékesítését. „Borsodban az ócska borsodi szénnel és Hevesben mátrai lignittel fűtenek, amelynek magas a szálló por kibocsátása. Ennek az a következménye, hogy sok faluban a fűtési idényben sokkal rosszabb a levegő minősége, mint Budapest forgalmas útjai mentén” – mondta a Levegő Munkacsoport.
A szociális tüzelőanyagra van egy keret, de ez kevés a szükségletekhez képest, a kiosztott fa általában vizes, és ha nedves fával tüzel valaki, annak a légszennyezettsége háromszor akkora, mint a száraz fának. A szociális tüzifára szánt támogatás 10 százalékából szenet vesznek az önkormányzatok, pedig adhatnának helyette fabrikettet is a szakértő szerint.
„Az állam által biztosított energetikai támogatás nagyon jó, adnak kamatmentes hitelt épületszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre. Viszont ennek tíz százalék az önrésze, és pont a legszegényebbek nem tudják igénybe venni. Van talán száz nagyon szegény települése az országnak, ahol központilag lehetne biomassza távfűtő művet építeni, és leszigetelni a házakat. Erre valószínűleg szívesen adna pénzt az EU, mert ezek hatékony intézkedések lennének” – folytatta Lenkei Péter.
Ezen kívül be lehetne vezetni szigorúbb kályhaszabványokat, mondjuk német mintára, ahol a legszigorúbb a szabályozás az EU-ban. A teherautókra a megtett kilométer és szennyezés alapján lehetne útdíjat kiszabni valamennyi közúton. Ezzel csökkenne a kibocsátás, és jobban elkerülné a forgalom a kisebb településeket, ahol most azért halad át sok jármű, mert az alsóbbrendű utakon nem kell útdíjat fizetni.
„Ebben a kötelezettségszegési eljárásban mindannyian benne vagyunk, mindenki egy kicsikét felelős azért, hogy milyen légszennyezést bocsátunk ki.
És az egész a magyar emberekért van, ezt tessék megérteni. Hogy egészségesek legyünk, jobb legyen a munkavégző-képességünk, és versenyképesebb legyen a gazdaság
– mondta végül Lenkei Péter.
Jövő hét végéig várják az új ötleteket Brüsszelben
Csehország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovákia nézhet szembe rajtunk kívül az EU Bíróságával, hogyha nem javasolnak az eddigieknél hatékonyabb intézkedéseket a levegő minőségének javítására a jövő hét végéig, derült ki az uniós biztos keddi sajtótájékoztatóján.
A magyar delegációt vezető V. Németh Zsolt, környezetvédelmi ügyekért is felelős államtitkár azt mondta, hogy Magyarországnak is kiemelt célja a lakosság egészségi állapotának javítása. 2011 óta működik egy program a kisméretű részecske (szálló por) kibocsátás csökkentésére, és 160 milliárd forint értékben már számos intézkedés megvalósult.
Érdekli, hogy most milyen a levegő?
Az országos meteorológiai szolgálat honlapján Budapestre meg lehet nézni az óránként frissített légszennyezettségi adatokat.
A közlekedési szektorban buszcsere programok zajlanak, kijelölnek a teherforgalomtól védett övezeteket, be fognak vezetni egy új útdíjrendszert. Bővül a hibrid vagy tisztán elektromos gépkocsik használata, és Budapesten napokban elindul egy új közösségi elektromos autókölcsönzési rendszer. Javul a kerékpáros közlekedés infrastruktúrája, és terjed a közösségi kerékpárkölcsönző hálózat, tájékoztatott a környezetügyért felelős államtitkárság.
A lakáshőszigetelési támogatás eredményeként 2010 óta több, mint 400 ezer háztartásban valósulhatott meg kibocsátás-csökkentő beruházás, írják. 2011 óta tart a „Fűts okosan!” kampány, ami azt célozza, hogy a lakosság hogyan csökkentheti a levegőszennyezést.
Magyarország a lehetőségeihez képest eddig is sokat tett a levegőminőség javítása érdekében, és folyamatosan dolgozik további intézkedéseken, újabb lépések megtételén, elkötelezett a helyzet javítása mellett – zárul az államtitkárság közleménye.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)
